Az értéktárakról
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 324/2020. (VII. 1.) Kormányrendelet alapján országszerte elkezdődött a nemzeti értékek összegyűjtését és megőrzését szolgáló feltáró munka.
Az értéktárak létrehozása azt a célt szolgálja, hogy nemzeti értékeinkről országos adatbázis készüljön, a gyűjteményben szereplő értékek közkinccsé, itthon és külföldön is ismertté váljanak, és maradjanak fenn, erősítve a nemzeti tudatot és a hazai gazdaságot.
A nemzeti érték fogalma:
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény szerint:
Nemzeti érték:
A magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.
Kiemelkedő nemzeti érték:
Olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.
A nemzeti értékek szakterületi kategóriái:
A nemzeti értékek szakterületi kategóriáit a 324/2020. (VII. 1.) sz. Kormány rendelet határozta meg.
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai beleértve az erdészet, halászat, vadászat, az élelmiszerek és állategészségügy területét;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai;
c) épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai;
f) nemzetiséghez kapcsolódó érték: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti hagyományainak összessége, valamint nemzetiség által épített és tárgyi örökség;
g) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység;
h) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
i) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai.
Jogszabályok:
2012. évi XXX. Törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200030.tv
324/2020. (VII. 1.) Korm. Rendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok munkájának szabályozásáról:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000324.KOR&&celpara=&&dbnum=1